Az árapály a tengerek és óceánok vízszintjének periodikus változása, amelyet elsősorban a Hold és a Nap gravitációs vonzása okoz. Az árapály két fő típusra osztható: dagály (amikor a vízszint emelkedik) és apály (amikor a vízszint csökken). A Föld forgása, valamint a Hold és a Nap helyzete határozza meg az árapály időzítését és mértékét.
A jelenség naponta kétszer ismétlődik, tehát egy nap során két dagály és két apály követi egymást. A dagály idején a víz magasabbra emelkedik, az apálykor pedig visszahúzódik a partoktól. A legnagyobb hatást a Hold fejti ki, mivel az az égitest van legközelebb a Földhöz, de a Nap gravitációja is közrejátszik az árapály kialakulásában. Amikor a Hold, a Nap és a Föld egy vonalba kerül (újhold és telihold idején), a dagály különösen erőteljes, amit szökőárnak nevezünk.
Az árapály hatása a mindennapi életre
Az árapálynak nemcsak a tengerparti élővilág szempontjából van nagy jelentősége, hanem a halászat, hajózás, illetve a part menti infrastruktúra számára is. Sok tengeri állat, például kagylók és rákok az árapály változásait követve táplálkoznak és szaporodnak. A tengerjárás ismerete és előrejelzése ezért kulcsfontosságú a tengeri közlekedésben és a halászatban.
Árapály a kultúrában
A történelem során az árapály jelensége sok kultúrában szimbolikus jelentőséggel bírt. Gyakran használták a változás, a ciklikusság, illetve az idő múlásának jelképéül. A régi tengeri népeknél az árapály időzítésének ismerete nélkülözhetetlen volt a hajózáshoz és a túléléshez, ezért már korai civilizációk is figyelték és próbálták előrejelezni a tengerek mozgását.
Az árapály tehát nemcsak természeti jelenség, hanem az emberi élet és kultúra szerves része is, amely meghatározta a part menti közösségek mindennapjait, gazdasági tevékenységét és szellemi világát egyaránt.