A szubmisszív kommunikáció az alárendeltséget kifejező kommunikációs stílus, amely során a személy a saját véleményét, igényeit és érzéseit háttérbe helyezi a másik fél javára. Ez a típusú kommunikáció gyakran a passzív viselkedéssel és a konfliktuskerülő magatartással jár együtt, mivel a szubmisszív egyén hajlamos arra, hogy elfogadja a másik fél domináns helyzetét, és nem áll ki határozottan saját érdekei mellett.
A szubmisszív kommunikáció jellemzői
- Passzív testbeszéd: A szubmisszív kommunikációra jellemző lehet a lesütött tekintet, a visszahúzódó testtartás, a halk beszéd, valamint a feszengő gesztusok. Az ilyen személy általában kerüli a szemkontaktust, és minimalizálja a térbeli jelenlétét.
- Önérvényesítés hiánya: Az ilyen kommunikációt alkalmazó emberek nem fejezik ki nyíltan saját igényeiket vagy véleményüket, hanem inkább alkalmazkodnak a dominánsabb partner elvárásaihoz.
- Bizonytalanság kifejezése: A beszédük gyakran tele van bizonytalanságot kifejező elemekkel, mint például „nem tudom biztosan”, „talán”, „ha neked is jó”, ami gyengíti a saját álláspontjukat.
Mikor alakul ki a szubmisszív kommunikáció?
A szubmisszív kommunikáció gyakran olyan helyzetekben jelenik meg, amikor a kommunikáló felek között egyértelmű hierarchia vagy hatalmi különbség van. Ez lehet egy munkahelyi kapcsolat, ahol a beosztott nem mer ellentmondani a vezetőnek, vagy egy személyes kapcsolat, ahol az egyik fél sokkal dominánsabb.
Szintén jellemző lehet olyan személyekre, akik önértékelési problémákkal küzdenek, félnek a visszautasítástól, vagy hajlamosak arra, hogy mások elvárásait helyezzék előtérbe a sajátjaik helyett. Gyakran tapasztalható abban az esetben is, amikor valaki konfliktuskerülő stratégiát választ, hogy megőrizze a békét és a harmóniát egy adott szituációban.
Hogyan ismerjük fel a szubmisszív kommunikációt?
- Beszédmód: A szubmisszív kommunikáció gyakran tétova, halk és bizonytalan hangnemmel társul. A mondatokban gyakran előfordulnak feltételes szerkezetek és kérdő hanglejtések, amelyek gyengítik a beszélő álláspontját.
- Nyelvezet: Az ilyen beszédmódban a beszélő gyakran használ önkorlátozó kifejezéseket, mint például „sajnálom, ha zavarlak” vagy „csak annyit szeretnék mondani, hogy…”.
- Viselkedés: A szubmisszív kommunikáció során a beszélő gyakran visszahúzódik, kerüli a szemkontaktust, és hajlamos lehet a véleményváltoztatásra, ha a másik fél nyomást gyakorol.
Példák a szubmisszív kommunikációra
- Egy munkahelyi helyzetben, ha a vezető megkérdezi, hogy valakinek van-e más véleménye, a szubmisszív alkalmazott válasza valószínűleg az lesz: „Bár nekem van néhány gondolatom, de valószínűleg tévedek, ezért inkább rád hagyom.”
- Egy párkapcsolati szituációban, ha az egyik fél mindig elfogadja a másik döntését, és soha nem mondja ki a saját igényeit, akkor szubmisszív kommunikációt alkalmaz.
A szubmisszív kommunikáció hatásai
A szubmisszív kommunikáció hosszú távon káros lehet, mert az ilyen kommunikációt folytató személy folyamatosan háttérbe szorítja saját szükségleteit és vágyait, ami önbizalomhiányhoz és feszültségekhez vezethet. Emellett a kapcsolatokban gyakran okozhat egyenlőtlenséget, mivel a domináns fél könnyen átveheti az irányítást, és kialakulhat egy olyan helyzet, ahol az egyik fél teljesen alárendelt szerepbe kerül.
Hogyan lehet változtatni a szubmisszív kommunikáción?
A szubmisszív kommunikációt gyakorló emberek számára fontos, hogy fejlesszék az önérvényesítési képességeiket. Ez nem jelenti azt, hogy agresszívan kellene viselkedniük, hanem azt, hogy megtanuljanak határozottan kiállni a saját érdekeik mellett, miközben tiszteletteljesen kommunikálnak másokkal.
- Gyakoroljuk az asszertív kommunikációt: Az asszertív kommunikáció egy középutat képvisel az agresszív és a szubmisszív kommunikáció között, ahol az egyén képes nyíltan és tisztelettel kifejezni saját érzéseit, igényeit és véleményét.
- Önértékelés növelése: Az önbizalom növelésével a szubmisszív kommunikáció fokozatosan csökken, mivel az egyén bátrabban képes kiállni önmagáért.
- Tudatos figyelem a testbeszédre: A szubmisszív kommunikáció gyakran együtt jár a passzív testbeszéddel. Tudatosan változtatva a testtartáson, a szemkontaktuson és a gesztusokon, az önkifejezés hatékonyabbá válik.
Érdekességek a szubmisszív kommunikációról
- A szubmisszív kommunikáció nem feltétlenül negatív: Bizonyos helyzetekben, például veszélyes szituációkban, a szubmisszív viselkedés segíthet elkerülni a konfliktust vagy agresszív reakciókat.
- A szubmisszív kommunikáció a társas hierarchiákban is szerepet játszhat, például állatvilágban a gyengébb egyedek is alkalmazhatják a domináns egyedek megnyugtatására.
- A szubmisszív kommunikáció gyakran megtanult viselkedés, amely gyermekkorban alakul ki, ha valaki olyan környezetben nő fel, ahol nem ösztönzik az önérvényesítést.
Összességében a szubmisszív kommunikáció egy speciális stílus, amely az alárendeltséget és az alkalmazkodást helyezi előtérbe. Bár bizonyos helyzetekben hasznos lehet, hosszú távon érdemes az önérvényesítésre helyezni a hangsúlyt, hogy a személyes kapcsolatok kiegyensúlyozottabbak és egészségesebbek lehessenek.