A zigóta az első sejt, amely egy új élet kezdetét jelenti. Akkor jön létre, amikor egy hímivarsejt (sperma) és egy női petesejt egyesül a megtermékenyítés során. Ez az egyetlen sejt tartalmazza mindkét szülő genetikai anyagát, így a jövőbeli egyed örökletes tulajdonságait hordozza. A zigóta a sejtosztódás (mitózis) révén fejlődik tovább, először embrióvá, majd végül egy teljes szervezetté.
A zigóta tehát az élet első stádiuma, amikor az új élet genetikai kódja meghatározásra kerül, és megindul a fejlődés.
A zigóta fejlődése
A megtermékenyítés után a zigóta gyors osztódásnak indul. Először két sejt keletkezik, majd négy, és így tovább. Ez a folyamat addig folytatódik, míg a sejtcsomó eléri azt a stádiumot, amikor már embriónak nevezhető.
Jelentősége a biológiában
A zigóta a biológiai élet egyik legfontosabb alapköve, mivel ebben a stádiumban indul el a szervezet fejlődése. Az itt jelen lévő genetikai anyag határozza meg az egyed testi és biológiai tulajdonságait.
Zigóta a különböző élőlényekben
Nemcsak az embereknél, de minden szexuálisan szaporodó élőlénynél, például növényeknél és állatoknál is zigóta keletkezik a megtermékenyítés során. Ez egy univerzális biológiai folyamat, amely az élet kezdetét jelenti.
Összefoglalva a zigóta az új élet első sejtje, amely a hímivarsejt és a petesejt egyesülésével keletkezik. A zigóta fejlődése alapvető a szervezet kialakulásában, és a genetikai anyag meghatározza az új egyed tulajdonságait.